Örömből élni

Örömből élni

Mert arra születtünk. Az a dolgunk. Ja, hogy ezt nem mondta senki? És a szüleinktől sem ezt láttuk? Az iskola meg végképp nem tanított rá... kivéve egy-két csodás, kreatív, egyéniségű tanárt.

"Minden itt van előttem. Kincsek vannak birtokomban. Hát miért nem látom? Miért nem élek vele? Mi az, ami visszatart?"

Ezt látom számtalan hozzám érkezőn. Nem tud, nincs ereje előre lépni, megélni azt, aki. Remek egyedi tulajdonsága van. Csodás dolgokat alkot. Vagy visz véghez. Vagy tanul és bizonyít. Magának azonban ez mégsem elegendő. És keresi a következő kihívást. Ahol próbára teheti magát. Amit alkot, az nem elég jó. Amit tanult, oklevelet megszerzett, az még mindig kevés. Kell egy újabb! Kell egy másik!!

Kinek? Minek? Miért?

Mert még mindig nem elég. Nem ELÉG jó. NEM ELÉG JÓ!

Hát kinek is?

Ne a sikereim alapján ítéljetek meg. Ítéljetek meg az alapján, hogy hányszor vallottam kudarcot és hányszor álltam fel utána.

                                            Nelson Mandela

Hát hogyan lehet elérni ezt az állapotot?

A bölcsesség azon pillanatát, mikor tudod, mit tegyél, mikor tégy és mikor pihenj? Mikor légy aktív. S mikor ne tégy. Csak légy!

Hát a belső hangodra figyelj! Mit súg? Mit mond?
Ne a hangosra, a zajosra, a negatívra, a kételkedőre, az aggodalmaskodóra!

Mert nem hangos ez a hang! A lelked hangja. Tényleg csak súg, halkan jelez. S erre oda kell figyelned. De ha a fejedben hangos a szó, a zaj, bizony, meg nem hallod. Nos, ezért kell olyan pillanat, amikor csendben vagy. Nem teszel, csak alkotsz, elmerülsz. Vagy. Lehet az, akár a takarítás apró pillanata is, amikor fényesre csiszolsz egy csapot, s szép látni, hogy ragyog! És nem a háziasszonyi üzemmódban vagy...!!

Hanem a cselekedettel összekapcsolódott állapotban létezel. Nos, ezt jó gyakorolni. De ezt csak úgy lehet, ha valaki-valami a figyelmedet odairányítja. Sőt, lelassítja!

Jó, ha te magad is tudod. De ha nem sikerül, lehet, hogy kell egy vezető az elején.

S amikor ennek részese vagy s leszel, tényleg csak a pillanat ural, s képes leszel lelassulni. Ám ez nem jelent időveszteséget. Csak teljes figyelmet. Ahogy indítod a mozdulatot... ahogy odaér, s kikapcsol a belső zaj, a motor. Nincs gondolat, csak a fényesség, s nincs indulat.

Aztán már csak merülés lesz benne, s látod, ahogy felragyog, kifényesedik és csodává válik a kezed alatt.

Nem lehet düh-harag benne, a gyerekek, férj uram miatt! Nem lehet más, csak a pillanat.

Ez maga az üresség. Ezt jó elérni. Hát próbáld, csináld. S meglátod, az idő is átalakul. Eltűnik.

Így megtapasztalod, hogy az idő valójában nem is létezik. Csak egy gondolat. S ha azt is elengeded, már csak te vagy. S a végtelen. S talán a Jó Isten. Mert ott lehet veled. Csak észre nem veszed, ha állandóan mindenféle zaj ott kering, fejedben zűrt-zavart okoz, s hallod a külvilágot, a híreket, s nem engeded, hogy ezt a csendet beengedd.

Pedig, ha megtörténik, ez kiterjed. S magaddá válsz.

Később majd mesélek az idő eltűnéséről is.. de most még nem tartunk ott.

Most egyelőre a pillanat - megélése a feladat. De ne feladatként éld meg. Csak létezésként. Hogy valójában mindegy mit csinálsz, ha ott vagy. Éppen ott. Benne. Te magad!

S akkor majd megéled, hogy milyen csoda ez. Semmi különös, csak egy vagy a létezéssel. S rájössz, mert ott vagy, hogy minden EGY, valójában mindegy, vagy MIND-EGY.

Nos, ekkor elér az öröm. Akkor látod a virágot lassan rezdülni. A madarat röptében örülni. S te magad, benned az öröm lesz úrrá. De ezt nem tudod létrehozni. Csak egyszerre ott vagy. Benne. Szárnyalsz és jelen vagy. És megéled, hogy oly mindegy, mit teszel, csak lélekből, szívedből teremtsd ezt a pillanatot s máris össze vagy kapcsolódva.

Megvilágosodás előtt az ember fát vág és vizet hord. Megvilágosodás után az ember fát vág és vizet hord.          Zen

Ha ezt elérted, átélted, akkor már érted is. Hogy ebből kell, vagyis inkább lehet teremteni. Ezt élni és adni. Magadból ezt sugározni. És akkor nincs kétely, nincs kritika. Mert egy vagy az igazzal, a valóval. Minden úgy van jól, ahogy van. S neked annyi a dolgod, hogy benne légy. Elfogadd. Éld. Tudd. Hogy teljes vagy.

Hogy ezt akkor hogyan is?

Hát így. Egyszerűen. Kipróbálod. Lehetőséget adsz rá - magadnak.

És elengeded a kételkedés, az "ez mekkora hülyeség" gondolatát. A türelmetlenséged. Hogy 'ezt így nem lehet!' Hogy nem vagyok képes lenyugodni. A folyton tenni akarásodat. A semmittevés elleni ágálásodat. A 'nincs értelme', meg 'hogyan lehet ebből bármit is kihozni'? - ellenkezését. Vagyis minden ellenállásodat. Esélyt és lehetőséget adsz egyszer magadnak az átélésre. Mert ha megtapasztaltad, akkor már érted. De egyszer ezen át kell billenni. Mert akkor OTT vagy. És akkor már vágyod. És akarod. Mert már tudod.

Akkor már tudod, hogy nem a kincsek, a kocsik, a sok-sok tárgy, a ki-vagyok-én játékok, hanem a csend, a lassulás, az egyszerűség, a pillanat a fontos. Ez maga a lét. S ennél nincs nagyobbra szükség.

Majd még mesélek ... mert van mit ... egyelőre szeretném a kíváncsiságodat felkelteni.

Sütő Mária

UI: Az elérésének sok útja van. Az egyik, hogy begyorsítod magad. Ehhez most ezt ajánlom: EM Transzformáció alaptréningem.

Ha jobban érdekel egyéniben: ITT olvass utána.

A másik, ha érdekel a 'hogyan' és a gyakorlatban is ki akarod próbálni: csak jelezd és tervezd az Őszi Csendes EM Jógatáborban való részvételedet. Őszre újat tervezek. Nem túl sok emberrel, csak csendesen.