Hétköznapi spiritualitás

Hétköznapi spiritualitás

Érdekes kérdést kaptam ma.

Mondhatnám azt is: gazdagító kérdést kaptam ma!

Megismerkedtem valakivel. Egy kellemes hang szólt bele a kaputelefonba: hamarosan érkezik a postás, küldeményt hoz. Jelzi előre, h olyan 10 perc múlva ér fel hozzám.
Ahogy átadja a küldeményt, megkérdezni, hogy van az, hogy amikor kapok egy küldeményt, (hozzáteszem: Kínából pl, mert engem is elkapott ez a bárhonnan beszerezhető olcsóság, meglepetések hada és az így vásárlás láza, ) a nevem mögött látja az Erőmerítő kiegészítést? Mit is jelent ez?

(A történet banálisan egyszerű: facebook-kal regisztráltam az egyik oldalon, így az ott található nevet írják be címzésként.)

Így aztán meséltem a munkámról, mi mindennel foglalkozom. Adok egy névjegyet is. Így szép lassan be is mutatkozom.

S mivel ilyen dolgokról mesélek, tréningek, jóga, előadások, meditáció jön az újabb kérdés: - Melyik ágát tanítom, csinálom (a spiritualitásnak)?

Óh, hát ez meglep.

Nem is tudok azonnal válaszolni. Hiszen 25 év alatt oly sok mindent tanultam és ezt ma sem hagytam abba. Oly sok féle dologgal találkoztam, tanultam és így rajtam keresztül ötvöződik a munkámban, a tanításomban, hogy nehéz is lenne egy iskola vagy ágként definiálni.

Aztán jön a felmentő sereg, vagyis a gondolat. Hiszen a kérdés is először az ERŐMERÍTŐ-re irányult.

Hát ez az, amit én tanítok. Amit képviselek. Vagyis amit én átadok.

És ráadásul ez a szó, jelentés, tréning műfaj le is van védve. Így hát ez akár tekinthető saját alkotásnak is. Végülis akár iskolának is! Heuréka!
Hiszen végülis ezért hoztam létre!

De kimondva már így fogalmazom: - Ahogy a név először, - amit igen, le is védettem, - aztán a szimbólum megérkezett szép lassan több évvel ezelőtt, úgy a jelentését is megkaptam az annak megfelelő időben. Számomra így állt és áll össze mindaz, amit én tanítok s képviselek. Nem más iskolához kapcsol. Magam vagyok az "intézmény". (Óh, hát ezt nevezhetjük akkor akár iskolának is! Erőmerítő Iskola)