Talán az

Beküldte Marcsi - 2018, május 28 - 23:00
Lovak
Talán az
 
Van egy történet, amit nagyon szeretek.
Valahogy ezt is a mottómmá, hitvallásommá szeretném emelni.
 
Pontosan azt fogalmazza meg, ahogyan lenne jó élni, szemlélni az életet, elfogadni és befogadni, ami történik velünk.
Ha elolvasod, - és mert nem hosszú, könnyedén megteszed, - ezért magad is rá fogsz jönni, milyen mély tartalma van.
Ezért hát nem is magyarázom tovább.
 
Egyszerűen neked ajándékozom, bár nem is az enyém és bármikor te is magadhoz veheted, ha a könyvet, vagy az oldalamat lapozgatod.
 
Engedd be az életedbe.
Engedd be szavait, hogy átitasson, érvényre jusson.
 
És amikor azt érzed, már érted és el is tudod fogadni, ajándékozd tovább.
Gazdagítsa más életét is!
 
Talán az
Volt egyszer egy öreg földműves. Egy nap elszökött a lova. A szomszéd meghallotta a hírt, és meglátogatta az öreget.
- Jaj, micsoda balszerencse! – mondta együttérzőn.
- Talán az – felelte a földműves.
Másnap reggel a ló hazament, de nem egyedül érkezett, hozott magával három vadlovat.
- Ó, micsoda szerencse! - kiáltott fel a szomszéd.
- Talán az – hangzott a földműves válasza.
A következő napon az öreg fia felült az egyik vadlóra, de az levetette. A fiúnak eltört a lába.
- Jaj, micsoda balszerencse! – mondta a szomszéd.
- Talán az.
Másnap katonák érkeztek  a faluba, és minden épkézláb fiút elvittek magukkal a hadseregbe. A törött lábú fiút otthon hagyták.
- Ó, micsoda szerencse! - lelkendezett a szomszéd.
- Talán az…
 
Gyémánt és lótusz Zen tanmesék és versek

Lovak